A bioüzemanyag-kereslet befolyásolja a szójababolaj és a pálmaolaj árát

Baz ioüzemanyag igénybefolyásolja az áratszójaolaj és pálmaolaj között

2020 óta a növényi olajok globális piacán strukturális változások következtek be: a hagyományos szoros árkapcsolat erősen meggyengült, gyakoribb és tartósabb-áreltérésekkel, ami a keresleti sokkok piacra gyakorolt ​​hatásának megváltozását jelzi.

Mint közeli helyettesítők, amelyek a világ étolaj-kínálatának több mint 60%-át teszik ki, a két olaj egykor a stabil árkülönbségek mellett mozgott. A jelenlegi eltérések fő mozgatórugója a termelési földrajzi és politikák különbségei: a pálmaolaj-termelés erősen Indonéziában és Malajziában koncentrálódik, és több kibocsátást használnak fel a hazai élelmiszer- és biodízelszükségletek. Az Egyesült Államokban, Brazíliában és Argentínában összpontosuló szójababolaj-termelés szétszórtabb, és egyre jobban befolyásolják a hazai alapanyagokat támogató nemzeti bioüzemanyag-politikák.

A figyelemre méltó eltérések a következők: 2021-ben az Egyesült Államok megújuló dízelkapacitásának megugrása, amely a szójaolaj árát messze a pálmaolaj fölé emelte; a pálmaolaj árának 2022-es zuhanása Indonézia exporttilalmának feloldása után, miközben a szójaolaj ára lassabban esett; és az ezt követő volatilitás, amelyet az Egyesült Államok szójabab időjárási kockázatai, valamint a bioüzemanyag-kvóták és -jóváírások kiigazítása okoztak.

Ma a piac érzékenyebb a regionális és szakpolitikai -specifikus sokkhatásokra, mint a globális kínálati-keresleti tényezőkre. Annak ellenére, hogy helyettesíthetők, a bioüzemanyag-kvóták, az exportkorlátozások, az időjárási zavarok és a hazai piaci egyensúlyok ellentétes irányba tolhatják el áraikat.

Az elemzők arra a következtetésre jutottak, hogy már nincs egyetlen globális árjelzés a növényi olajokra vonatkozóan. A piaci szereplőknek-a gazdálkodóknak, feldolgozóknak, kereskedőknek és döntéshozóknak-a globális trendeket és a helyi mozgatórugókat is nyomon kell követniük (pl. az Egyesült Államok bioüzemanyag-politikái, a délkelet-ázsiai exportszabályok, a főbb régiók terméskörülményei). Az árkockázat kezelése ebben az új környezetben a korábbinál szélesebb, árnyaltabb megközelítést igényel.